A karcolt tojás eredete
A hímestojás-készítés népünk ősi hagyatéka. Felfedezések szerint a honfoglalás előtti időszakra vezethető vissza.
Ősidőkben a vadmadarak, vízi madarak tojásait használták kultikus célokra. Az ősi népi hitvilág szerint a hímestojásoknak rontás- és betegségelhárító, óvó-védő, bajelhárító szerepet tulajdonítottak.
A magyarság körében legelterjedtebb díszítő mód a karcolt, a viaszírásos, és a levélrátétes volt. Ezek közül a karcolással történő díszítés a legrégibb.
Az avar temetők jellegzetes síremlékei voltak a tojások, amelyek még dísztelenek voltak. Ezeket útravaló eledelnek szánták. Móra Ferenc Kiszomborban tárta fel azt az avar sírt, ahol a halott nő kezében karcolással díszített tojástöredéket találtak.
A karcolásos díszítő mód kizárólag az avarokoz köthető, de már Krisztus előtti időkből is került elő vésett tojás. Akár milyen primitív díszítés volt ez, mégis a mai hímes tojás ősének tekinthető.
A karcolásos díszítési mód ősi örökségünk. Nemzeti vallási és szerelmi vonatkozású díszítések főleg a karcolt tojásokon fordulnak elő a legtökéletesebben a múlt század végétől.